Ha belegondolunk, hogy az első tűzgyújtástól hogyan jutottunk a mai modern fűtés technológiákig kétségkívül állíthatjuk, hogy óriási fejlődés zajlott!
Gondolatban pörgessük vissza a naptárunkat és tekintsük át együtt néhány percben ezt a csodálatos, tapasztalásokban bővelkedő, nem rövid időszakot!
Az ősember nyílt lánggal fűtötte fel barlangját. Napközben a tűz köré gyűltek, s melegedtek, éjjelre elkotorták a hamut és az átmelegedett kövek szolgáltak fekvőhelyül. Bár a füst a helyiség nyitott bejáratánál, vagy a helyiség tetején egy hasadékon távozott, így is sok füst és korom rakódott le odabenn. Ezt elkerülvén később kívül gyújtották meg a fát és izzó állapotban vitték beljebb. Így lassan kialakult a faszén tüzelés módja.
Amikor az emberek már többet tartózkodtak otthonukban, szükségszerű volt a tűz állandó fenntartása. Ezen igény kapcsán elkészült az első tűzhely. Kezdetben kövekből, agyagból lapos kerek tál, később bronzból, lábakon álló edény formájában
A régi kínaiak, görögök, perzsák, rómaiak a nagyúri hajlékaikat művészi szintre emelt edényekben égetett faszénnel fűtötték, melyeket gyakran illatos olajokkal is átitattak.
A fejlődés útját nagyban meghatározta az a törekvés, hogy az akár gyakorta halált is okozó füst ellen védekezzenek. Két irányban indult el a fűtés biztonságossá tétele. Egyik törekvés, mely alapján a helyiségből el kell vezetni a füstöt, így megszülettek; – s tűztérrel, füstfelfogó köpennyel és füstelvezető csővel látták el – az első kandalló-tűzhelyek, melyek kezdetben a szoba közepére, később a fal mellé kerültek. Másik törekvési irány, hogy a kívül gyújtott tűzből keletkezett füstgázokkal melegítsék a helyiség padlóját, vagy oldalfalát. Ennek eredményeként jöttek létre ie. mintegy 100 évvel a rómaiaknál a központi fűtőberendezések ősei.
Ezek a fűtési módok csak részben oldották meg a fűtendő helyiségek füstmentesítését, mert az épületszerkezetekben, főként a repedéseken keresztül még mindig bőven áramlott füst.
Ilyen ókori maradványokat láthatunk az aquincumi ásatások helyén is és szerte Európában, ahol római települések voltak. Az olasz, francia, svájci, németországi és angliai ásatások azonban azt bizonyítják, hogy a X-XII. században is készítettek ilyen füstgázfűtési berendezéseket.
És elérkeztünk a padlófűtés őséhez!
A padlófűtés története egészen az ókori Római Birodalom idejére vezethető vissza, az emberek már akkor is nagyra értékelték a hősugárzás biztosította kellemes klímát. A légfűtés, amit padló-, esetleg falfűtésként alakítottak ki, általában minden lakó- és középületben megtalálható volt.
Részben az ókori nagyobb épületekben építettek padlófűtést (hypocaustum), részben a középkori kolostorokban alkalmazták a padlófűtés egy légfűtéses módját.
Büszkén mondhatjuk, hogy hazánkban is találhatóak a padlófűtés elődjeire utaló tények, leletek. Magyarországi példája a Margit-szigeti domonkos kolostorban látható. A Margit-szigeti domonkos apácakolostor padlófűtésében egy kis téglával kibélelt fűtőkamrában tüzeltek, aminek teteje egy soklyukú kőlappal volt lefedve. A fa égetésekor a lyukak le voltak zárva, majd mikor szénné égett a kamrában lévő fa, szabaddá téve őket kellemes meleg áramlott a prefektórium vendégei számára. A kutatás egyébként a más kolostorokban elterjedt fűtési rendszer rokonaiként és nem a római hypocaustum, azaz padlófűtés továbbéléseként tartja számon a szigeti rendszert. Nagyobb méretben oszlopokra épített padló alatt vezeték ki a füstöt. A magyar várak közül a budai, az esztergomi, és a visegrádi királyi vár fontosabb helyiségeit is így fűtötték. Megtekinthető leletei az Aquincumi Múzeumban találhatók.
A felületfűtések általános előnyei
A felületfűtések elve az ókori Római Birodalom óta nem változott, csak a későbbiekben már víz kering a csövekben, azonban az a tény, hogy az ember számára a legjobb hőérzetet a felületfűtések sugárzó hője biztosítja, máig helytálló. Közérzetünk egy adott helyiségben attól függ, milyen a környezetünkből felvett és az oda leadott hőmennyiség egyensúlya. Ha túl sok hőt sugárzunk környezetünk felé, akkor fázunk. Ha a kilégzéssel, párologtatással és sugárzással leadott hőmennyiségünk egyensúlyban van a környezetünkből felvett hőmennyiséggel, akkor kellemes a közérzetünk.
Közismert tény, hogy a padlófűtéses rendszereket alacsonyabb hőmérséklet mellett üzemeltetjük.
Az összes energiatípus felhasználható fűtésre padlófűtés esetén.
A hagyományos (földgáz) mellett kiválóan alkalmazhatók a megújuló, környezetbarát energiaforrások, pl. a hőszivattyú és a napkollektorok.
Az egyenletes hőmérsékletnek és a hősugárzó felületnek köszönhetően a szobahőmérséklet akár 2 °C fokkal is csökkenthető, így kb. 10-12 %-os energia megtakarítás érhető el.
Amennyiben a padlófűtés a helyiség teljes hő szükségletét fedezi, nincs szükség radiátorokra, így azok nem zavarják a belsőépítészeti képet.
Kedves Olvasó! Most dőljön hátra! Fussa végig gondolatban ezt a hatalmas történelmi áttekintést! Hihetetlen, honnan indultunk és elképesztő, hová érkeztünk!
És szinte ma még elképzelhetetlen meddig juthatunk!
Ma már nem kell a tüzet őrizni, a parazsat hordani, füst ellen harcolni, a kályhát körbetáncolni, de a nap a szél a javunkat szolgálhatja, a csövek, fűtőtestek takarítását, kerülgetését likvidálhatjuk életünkből! Modern, letisztult környezetben, egészséges körülmények között élhetünk és melegedhetünk!
Mi a Warm-Art Kft. munkatársai egy olyan padlófűtés technikát kínálunk, mely már a vizes rendszerű módozatnál is modernebb, egészségesebb, sokkal egyszerűbb, gyorsabb a beszerelése, sokkal kevesebb a karbantartási munkálata, gazdaságosabb az üzemeltetése és évtizedekig élvezhető az általa nyújtott statikus meleg!
Amennyiben idáig eljutott az olvasásában, bízunk benne, hogy felkeltettük érdeklődését és oldalunk további tartalma kielégíti kíváncsiságát és segít saját fűtési megoldása döntésében!
Jó egészséget és boldog meleg otthont kívánunk!
A Warm-Art Csapata
Fotó:
Cheryl Carroll fotója a Pexels oldaláról