A Dutch Berries epertermelő kísérletet végzett a hollandiai Zuilichemben az Advanced Heating Technologies (AHT) technológia tesztelésére.  A kísérlet lényege, ha kiváltják az eddigi gáz fűtést, mely a teljes légköbmétert melegítette és az elektromos energiával a termelő közeget tartják ideális hőfokon, milyen befolyása lesz a növény fejlődésére?

A Dutch Berries farmon az epret palántázó asztalokon elhelyezett szubsztrátummal töltött konténerekben termesztik. A 4 hektáros üvegház fűtésére alsó fűtési csöveket használnak.

Az AHT rendszer telepítése november végén, a növények telepítése december 5-én történt.

A vizsgálat során a speciális amorf szalagos fűtőszőnyegek kerültek az asztalokra, a növényekkel ellátott konténerek alá. A ültető edények aljának szigetelése minimálisra csökkentette a fűtendő súlyt. Ezen kívül az üvegház kísérleti részében vezérlőszekrények kerültek elhelyezésre, amelyek 700 méter fűtési szerelésért feleltek, valamint a gyökerek hőmérsékletét mérő szenzorok kerültek az aljzattal együtt lévő konténerekbe. Ennek célja, hogy a rendszer automatikusan leálljon, ha a növény gyökerénél elérte a kívánt hőmérsékletet.

Az új növények ültetése utáni első héten a rendszert nem használták, és üvegház hideg maradt. Ezután elindult a melegítés az infravörös fűtést alkalmazásával. A kísérleti részhez a termesztő konténerek melletti fűtőcsövet kikapcsolták. Az infra fűtéssel a tartályokban lévő növények gyökérlabdája melegedett, nem a levegő. . A gyökérhőmérséklet-érzékelőn kívül nem használtak további érzékelőket. Körülbelül négy hónap elteltével a termelők arra a következtetésre jutottak, hogy nem látják az infravörös melegítés negatív hatását a növényeken, valamint kevesebb energiaráfordítással tudták elérni az eper szüretelését.

Az AHT technológiában használt fém egyszerre amorf és rugalmas, és az elektromosság szupravezetőjeként működik. Az Egyesült Államokban állítják elő, és használják pl. nagyfeszültségű kábelekben.

Korábban a dísznövénytermesztésben is történt hasonló kísérlet. Az AHT egy korábbi kísérletet végzett a Zamioculcas termesztésének fűtési technikájával. Több növény asztalra infravörös fűtőszőnyeget szereltek fel egyedüli fűtési forrásként. Közvetlenül az edények alá helyezték őket. A kísérletek eredményei ugyancsak energia megtakarítást jeleztek (59% a csőfűtéshez képest ebben a kísérletben), a fő hangsúly a termesztés gyorsításán volt (4 héttel korábban a kontrollhoz képest)

Hazánkban is egyre több növény és állat tenyésztő keresi a zöld megoldásokat, annál is inkább, mert a megújuló energiaforrások egyre népszerűbbek.

Sokan keresnek fel bennünket infrapanel vásárlási szándékkel, s amikor elkezdünk beszélgetni az igényekről, körülményekről, kiderül, hogy nem minden esetben gondolnak konkrétan éppen arra.

FONTOS! Minden infra panel elektromos fűtőtest, de nem minden elektromos fűtőtest infrapanel.

Értékesítési beszélgetések során gyakran kiderül, hogy többségében nem tisztázott több fogalom, működési elv és alkalmazhatóság az elektromos fűtések kapcsán.

Nincs ezzel semmi baj, hiszen laikusként ez nem is elvárt senkitől. Sőt! Érdemes szakemberrel egyeztetni a témában, hiszen fűtésünk minden esetben hosszú távú, nagyobb volumenű beruházás, nem mindegy, tervezéskor mennyire vagyunk körültekintőek.

Nézzük csak! Összeszedtünk néhány kérdést és választ, mely nagyban segíthet az eligazodásban. A fenti példa kapcsán jön az első kérdés, ami ilyenkor gyakran elhangzik.

Mi is a különbség az infra és konvekciós működési elv között?

Alapvetően a hő leadásban rejlik a különbség. Míg a konvekciós elven működő elektromos fűtőtestek a levegő hőmérsékletét melegítik, addig az infrapanelek sugárzó hője a helyiség tárgyait és az ott tartózkodó személyek testét melegítik.

Másik különbség a működési elvből kifolyólag, előbbit csak függőlegesen, míg utóbbit függőleges falra, vagy mennyezetre is lehet telepíteni.

A konvekciós elvű áramoltatja a hőt, míg az infra sugározza. A konvekciós panelekbe beépített termosztát alaptartozék (vannak modellek, ahol választható a típusa), míg az infra paneleknél opcionálisan vásárolható hozzájuk termosztát.

Mennyit fogyaszt egy elektromos fűtőpanel?

Ez a kérdés az egyik leggyakoribb. Ám felelősségteljes választ nehéz rá adni, hiszen nincs két azonos közeg, körülmény. Leginkább függ az ingatlan szigetelésétől, a nyílászárók minőségétől, a befűtendő légköbmétertől, a fűtőpanel minőségétől és a felhasználó fűtési szokásától, meleg igényétől. Egy biztos! Ha jól van meghatározva egy helyiségbe a fűtési teljesítmény, úgy az adott készülék (szinten tartott hőmérséklet esetén) 24 órából maximum 6-8 órát üzemel. Ez már kiinduló pont lehet egy viszonylagos üzemelési költségszámításhoz. Ebből adódik a következő kérdés.

Mekkora fűtőpanelre van szükségem?

Átlagos belmagasságnál és közepesen jó, vagy annál jobb szigetelés esetén 1 m2-re minimum 100W teljesítmény szükséges, tehát egy 15 m2-es helyiségbe minimum 1500W teljesítményű fűtőpanel ajánlott!

Hogyan lehet gazdaságosabban üzemeltetni a fűtőpaneleket

Mint korábban említettem, kulcs fontosságú a felfűtési teljesítmény. Ha jól van meghatározva, akkor nem kell a készüléknek egyfolytában „erőlködnie”, hogy tartsa a kívánt hőt és a villanyórát sem pörgeti olyan intenzíven. Fontos lehet a fűtőtest elhelyezésének meghatározása is. Pl egy hosszabb, keskenyebb helyiségben érdemesebb megosztani a teljesítményt 2 hőforrásra, így egyenletesebb a hőelosztás, jobb a konfortérzetünk. Érdemes vásárlás előtt körültekintőnek lenni, nagy különbségek vannak típusonként is. Számos funkció van melyekkel költséghatékonyságot érhetünk el, például: a jobb fűtőpanelek érzékelik, ha nyitva van az ablak és ez időre lekapcsolnak, egyes fűtőpaneleknek nagyon jó a hőtároló képessége, ezáltal kevesebb az „aktív fűtésidő”, így a fogyasztás is, illetve a legtöbb fűtőpanel programozható, ennek köszönhetően csak akkor fűtenek amikor valójában szükség van rá.

Hova ajánlott szerelni a fűtőpaneleket?

Fontos! Érdemes betartani az adott fűtőtest gyártó előírásait!

A konvekciós elven működő elektromos fűtőtestek esetében érdemes a padló felett 20-25 cm-re, hiszen a fizika törvényei szerint a meleg levegő felfelé száll, így minél lentebb telepítjük, annál jobban érzékelhetjük melegét azon a szinten, ahol mozgunk, élünk.

Infra panelek esetén kicsit más a helyzet, hiszen a sugárzási elv végett, ezeket fentebb is elhelyezhetjük, pl faliképek magasságában (vannak típusok, melyekre képeket is lehet applikálni, teljesen beillesztve az enteriőrbe),vagy mennyezetbe építve, föntről sugározza a hőt, hasonlóan, mint amikor a szabadban érzékeljük a nap sugarait. Mindkét típusnál érvényes: Ha ablak alatt helyezzük el, figyeljünk rá, hogy a függöny ne lógjon rá, ne érjen túl közel. Bútorokat közvetlenül elé ne toljunk!

Milyen esetekben jó választás a fűtőpanel?

Főfűtésként értelmezve, mindenféleképpen megfelelő szigetelésű ingatlanokba, átlagos belmagasságig ajánlott egy lakossági fűtőpanel használata, (efölött is vannak megoldások, de arra speciálisan, erre a célra kialakított fűtőpanelt szükséges alkalmazni). Gazdaságilag 100-120 nm alatti ingatlanoknál ideális, fölötte már más megoldások javasoltak, pl hőszivattyú. Létjogosultságuk kiegészítő fűtés esetén is indokolt. Gyorsan, könnyen telepíthetőek a gyárilag mellé csomagolt konzolok segítségével.

Azt hiszem sikerült sok hasznos információt átadni, melyek könnyítik az elektromos fűtőpanelek közötti tájékozódást. Ha mégis maradtak kérdések, tegye fel nekünk, akár itt honlapunkon a kapcsolatfelvétel menüben, de a megjelölt elérhetőségek bármelyikén készséggel állunk rendelkezésére!

Webshopunkban pedig képekkel, műszaki tartalmakkal, bekerülési költségekkel, vásárlási lehetőséggel várjuk.

Akkor most megéri, vagy nem? Mikor térül meg? Mennyi előnyöm lesz belőle? Hogyan tudom napelemes rendszerem termelését minél jobban kihasználni? Mi a szaldó és bruttó elszámolás lényege?

Mint tapasztaltuk, 2022 őszén feje tetejére ált a hazai napelemes piac azzal, hogy néhány tollvonással alapjaiban írták át a háztartási áramtermelés és fogyasztás közötti elszámolási szabályokat.

Az elmúlt években a lakosság számára meglehetősen kedvező elszámolási rendszer volt érvényben, amelynek elnevezése az éves szaldó. Eszerint a háztartások az általuk feleslegben termelt (azaz épp a termelés pillanatában el nem használt) áramot betáplálják a közműhálózatba, amikor pedig fordított a helyzet, vagyis épp nem tudnak annyi áramot termelni, amennyit használnak, akkor a hálózatból pótolják a többletszükségletüket. Mivel a felek évente csak egyszer vonnak mérleget (szaldót), a nyári termelési többlet és a téli fogyasztási többlet kiegyenlítheti egymást. Ez az elszámolási megoldás jó tervezéssel elérhetővé tette a háztartásoknak, hogy az éves leolvasáskor nulla körül legyen a szaldó, azaz nulla körül legyen a teljes háztartás éves áramszámlája is.

A kormány azonban tavaly novembertől átmenetileg (de nem tudni, mennyi időre) felfüggesztette a feleslegben termelt háztartási áram betáplálási lehetőségét az újonnan épülő rendszereknél. Azóta tehát ha valaki napelemet telepít a háza tetejére, akkor már nem tudja a nyáron keletkező fölös áramot betáplálni, viszont télen továbbra is ki kell vennie a közműhálózatból a fogyasztásához szükséges többletet.

A nullás rezsiköltség lehetősége a gyakorlatban megszűnt.

Hogy mi lesz azokkal, akik régóta szaldóban vannak (őket még nem érinti a felfüggesztés), illetve milyen új elszámolási rendszer(ek) lépnek életbe a jövőben, az még négy hónappal a váratlan intézkedések után sem ismert. Annyit azonban joggal lehet feltételezni, hogy az éves szaldó lehetősége valamilyen időtávon megszűnik, és helyette olyan megoldás várható, amely hasonlít ahhoz, amit például Nyugat-Európában szinte mindig is alkalmaztak. Ezt nevezik bruttó elszámolásnak. A háztartás egy bizonyos díjért eladhatja a feleslegben termelt áramát, amit betáplál,és egy bizonyos díjért vehet áramot, amikor többletre van szüksége. A két tarifa azonban nem egyenlő egymással, és sok esetben nincs is sok köze egymáshoz.

Magyarországon csak azért olyan egyszerű a bruttó elszámolás jelenlegi leírása, mert a lakossági piacon nincs verseny, és az áramtarifák egységesek. Nem a piaci verseny, hanem a kormány határozza meg a pontos kereteket.

A betáplált áramot a közműcég kilowattóránként 5 forintért veszi meg jelenleg, mert a rendszerhasználati díj ebben nincs benne, de 36,9 vagy a rezsicsökkentett kvóta felett 70 forintért adja el. Így a háztartás által nyáron megtermelt fölös energia mennyisége hiába egyenlő a téli pluszfogyasztásával, utóbbi után lényegében 31,9 vagy 65 forintos (rendszerhasználati) díjat kell fizetni.

A lényeg azonban nem is annyira az összegekben van, hanem abban, hogy hiába fedezi a háztartás termelése a fogyasztását, a villanyszámla korántsem lesz nulla, mert a közműhálózatot használják nyári-téli akkumulátornak, és ennek az árát meg kell fizetniük.

Ezen tények tudatában joggal merülnek fel a témával kapcsolatos kérdések.

 Német számítások szerint ilyen felállásban egy háztartás átlagosan csak a saját maga által megtermelt éves árammennyiség 34 százalékát tudja közvetlenül felhasználni. (Amikor süt a nap és megy a mosógép, akkor a napelemről megy a mosógép, vagyis sem betáplálni nem kell felesleget, sem a hálózatról nem kell plusz áramot venni hozzá, az ehhez hasonló szituációk a termelés 34 százalékát veszik fel.)

Nézzünk egy példát!

Legyen egy családi ház melynek éves energiaigénye körülbelül 4800 kWh (ezt 4 kWp teljesítményű napelemes rendszerrel meg is tudja termelni) melyből a közvetlen fogyasztás durván 1600 kWh-ját le kell vonni, vagyis a háztartás 3200 kWh áramot fog egy évben valamikor feltölteni, majd valamikor visszavenni a közműhálózatból. Ha a példánkban említett 4800 kWh-ból nem csak 1600, hanem mondjuk 2400 kWh-t sikerül közvetlenül elhasználni, akkor 3200 helyett csak 2400 kWh-val kell évente az adásvételt végigvinni, és ez már lényeges különbség. Egy racionális cél ebben a rendszerben így mindenképpen az, hogy okos vezérlőkkel szereljék fel a lakásokat (a reggel bekészített ruhát a mosógép csak akkor mossa ki napközben, ha süt a nap, de a mosogatógép is figyelmeztessen, hogy épp nincs elég áram a működéséhez, és plusz költséggel fog elindulni).

A saját közvetlen fogyasztás növelésével lehet leginkább a fizetendő összeget csökkenteni.

Ha mindent egybe veszünk, egyértelműen a felhasználói szokásokat kell tudatosan, körültekintően megváltoztatni. Erre pedig nincsen egységes terv, vagy recept, hiszen háztartásonként mások a körülmények, igények.

Összegezve a napelem ugyan csökkenti a villanyszámlát, de hogy mennyivel, az majdhogynem egyedi alkuk függvénye, földrajzi és időbeli változókkal. Szó sincs arról, mint eddig Magyarországon, hogy a szaldóelszámolásnak köszönhetően a napelemes rendszernek mint befektetésnek a megtérülését könnyebben ki lehessen számolni. Az egyenletben rengeteg a változó. Két dolog azonban biztos. A magyar ember rugalmas, okos, furfangos, hamar idomul a feltételekhez és megtalálja a módját, hogy napalem rendszere által termelt energia mind nagyobb hányada közvetlen fogyasztók által hasznosuljon, s kevesebbet kelljen a villamos hálózatba termeltből visszavásárolnia. Másik pedig, a nap mindannyiunknak ingyen világít, miért is ne fordítanánk ezt a  nagyszerű, megújuló enrgiát a javunkra?

 Hogyan tehetjük a forró mindennapokat elviselhetőbbé?

Ugye ismerős az érzés, amikor álmatlanul forgolódunk ágyunkban, ömlik a víz rólunk és egy szellő sem rebben, pedig nyitva minden ablak. Vagy munkából alig várjuk, hogy haza érjünk hűs otthonunkba és a kánikulában felforrt agyvizünket, áthevült testünket kellemesebb közegben nyugtassuk.

Ilyen időszakokban törekszünk a hőmérséklet optimalizálására. Ezt többféleképpen tehetjük. Kezdve a házi praktikáktól a drága hűtő berendezésekig. Nézzük, milyen otthoni megoldások vannak, hogy a forró napok elviselhetőbbek legyenek!

Szellőztetés

A legköltséghatékonyabb, amikor tudatosan, a hűvösebb napszakban szellőztetnünk a hajnali vagy a késő esti, akár éjszakai órákban, ilyenkor érdemes kereszthuzatot csinálni, így a lakásban lévő levegőt hatékonyabban tudjuk hűvösebbre cserélni.

Árnyékolás

Az éjszakai lehülést a lehető legtovább megőrizvén, napközben fontos az árnyékolás. Korán reggel, amikor még hűs a kinti hőmérséklet, érdemes az ablakokat becsukni, behúzni a sötétítő függönyt, leereszteni a redőnyt, így mire hazaérünk a munkából, a lakás még mindig kellemes hőmérsékletű.

Frissen mosott ruhák

Nagy melegben teregessünk a lakásban! Mivel a párolgás hőt von el a környezetből, így a kellemes illat mellett a hőmérő is kevesebbet mutat. Nyilván, nem mindenhol ez a megoldás, főleg, ha penészedéssel küzdenek, de sok helyen beválhat.

Rövidebb főzésidejű ételek

Érdemes a menüt is átgondolni, olyan ételeket választani melyek elkészítéséhez nem, vagy csak kevés ideig kell a tűzhelyet, sütőt használni, hiszen a főzés is nagyban melegíti a levegőt. Egy kisebb lakásban akár pokollá válhat a forróság a konyha melegétől.

Sok növény 

Ha tehetjük, ültessünk közvetlen környezetünkbe minél több fát, bokrot, növényeket. A modern kertépítészetben a fák és más kerti elemek mikroklíma-alakító hatását is már figyelembe veszik. A fák mikroklímájában a hőmérséklet alacsonyabb a lomb árnyékolása miatt és magasabb a páratartalom, mert a levelek vizet párologtatnak. Sőt! A fa közvetlen környezete és a tágabb környezet között az eltérő hőmérséklet miatt levegőmozgás alakul ki.

Ezen módszerek egyike sem költséges beruházás, könnyen kivitelezhetőek, s bár nem túl sokat, de néhány fokot hűthetünk velük és az elviselhetőség illúzióját is fenntarthatjuk. Ám kisebb anyagi ráfordítással nagyot javíthatun komfort érzetünkön.

Ventillátor

Itt vannak például a ventilátorok. Akár álló, mennyezeti, vagy fali rögzítéssel egész kellemes hatást tud kelteni, bár a levegő hőjét nem csökkenti, csupán a levegő keringtetése által tud szellőhöz, szélhez hasonlítható frissítő érzést kelteni. Nem túl zajos, nem igényel rendszeres karbantartást, többségük mobilizálható.

Léghűtő

A léghűtő ugyanúgy megmozgatja a levegőt, de eközben egy vízzel átitatott filteren fújja keresztül azt. Hatását esetleg a víztartályában elhelyezett jégakkukkal fokozni tudjuk. A nedves közeg lehűti a levegőt, a légmozgás pedig elviselhetőbbé teszi a meleget. Tartályát folyamatosan tölteni kell,szűrőit tisztítani, cserélni szükséges, cserébe átlagosan 4-5 fokkal képes csökkenteni a helyiség hőmérsékletét. Működése nem jár környezetre káros anyagok kibocsátásával. Fontos figyelembe venni, hogy párásítja a levegőt, így penészedési gondok esetén nem ajánlott.

Mobil klíma

Mondhatni, azonos elven működnek, mint a hagyományos klímák, azzal az alapvető különbséggel, hogy minden szerkezeti része egy egységen belül található. A hűtőközeg hőt von el a levegőből, a hidegebb levegőt pedig visszafújja a szobába, eközben viszont meleg is keletkezik, amit valamilyen módon ki kell engedni a szabadba, hogy hatékonyan működhessen a készülék. Ezen tény miatt, bár mozgathatóbb, mint egy split klíma, helyét érdemes átgondolni. Viszont. Nem párásítja a levegőt, átlagosan 8-10 fokot is hűtenek a helyiség hőmérsékletén, kisebb szobák hűtését biztosítja. Hátránya: hangosak, a kondenzvizet gyűjtő tartály rendszeres ürítést igényel, a hűtési mechanizmusuk működéséhez különböző környezetre káros hűtőközegek használata szükséges.

Inverteres split klíma

(hőszivattyús, levegő-levegő)

A hőszivattyús inverteres split klímák esetében a levegő-levegő elven működő verzióról beszélünk, mely esetében a szivattyú a fűtéshez, illetve a hűtéshez szükséges energiatöbbletet a külső levegőből nyeri, majd a lakásban a légtéren keresztül adja le. Folyamatos karbantartást igénylő, szakemberek által beüzemelhető és mind beszerzése, mind beszereltetése magasabb költségekkel ját. Amit nyújt: Hatékony és csendes működés, gazdaságos energiaigény mellett. Nagyobb helyiségek hűtésére is alkalmas, illetve nem csak hűteni, de fűteni is lehet velük.

Légkondicionáló berendezések esetében érdemes még figyelni a COP (teljesítmény együttható) és a  EER (energia hatékonysági arány) értékekre, melyek a légkondicionáló berendezések fűtési és hűtési hatékonyságát jelölik. Ha a készülék 5kW hőt termel 1kW elektromos energiából, annak COP értéke 5,0. Ha pedig 5kW hűtőteljesítményt termel 1kW elektromos energiából, akkor EER értéke 5,0. Minél nagyobb ez az érték, annál hatékonyabban működik a készülék. Itt néhányat meg is tud nézni: https://warmart.hu/webaruhaz/kl%C3%ADma

És, ha mindezekből nehéz választani, melyik megoldás lenne komfortérzetünknek legmegfelelőbb, illetve beüzemelésüket milyen módon tudjuk lakókörnyezetünkben megoldani, nem utolsó sorban mennyit tudunk beszerzésükre, karbantartásukra költeni, még mindig van frappáns ötletünk! Álljon itt a bekerülési költségek alapján felsorolt hűtési megoldások sorában!

Egzotikus szigetek

Kedves Olvasó! Hagyjuk a csudába a módszerek, berendezések válogatását! Bár költséges, ám kellemes és emlékezetes hűsölés lehet, pálmafák alatt, hűs tengervízbe mártózva, jeges koktélt ízlelgetve eltölteni a nyarat. Ősszel pedig ismét várjuk, amikor jobbnál jobb fűtési megoldásokat mutatunk be, melyekkel segítünk megtervezni, megvalósítani otthona melegét!